Kutatás-fejlesztés
K+F TANÁCSADÓ Füzet letöltése (pdf)
Innovációs járulék
2012-től az innovációs járulék szabályozásában több lényeges változás történt, többek között a kötelezettek köre is módosult. A törvény értelmében a kis- és mikrovállalkozások nem alanyai a járuléknak. 2011-ig e státusz megítélése szempontjából nem kellett figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, csupán a saját értékadataik alapján kellett a cégeket besorolni. 2012-től azonban a vállalkozások besorolásánál figyelemmel kell lenni azok partner- és kapcsolt vállalkozásaira, ideértve a külföldi csoportvállalatokat is. Ebből kifolyólag a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő besoroláshoz a vállalatcsoport összegzett adatait (ha van konszolidált beszámoló, akkor annak az adatait) kell a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben leírt módon felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy eltérő módon történik az előleg kiszámítása az üzleti évben első ízben kötelezetté váló és a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett vállalkozások esetében. Előfordulhat, hogy a társaságokat korábban nem terhelte innovációs járulékfizetési kötelezettség, azonban a jogszabályváltozás hatására számolniuk kell ennek terhével, ezért érdemes az esetleges kötelezetti pozíció felülvizsgálatára időt fordítani.
K+F minősítési eljárás
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvénybe 2012. február 1-jei hatállyal beiktatott, Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését szabályozni hivatott új fejezet értelmében - a hatálybalépést követően - lehetőség van a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal) kérni annak minősítését, hogy:
- a tevékenység megfelel-e a kutatás-fejlesztés fogalmi kritériumainak,
- milyen arányt képviselnek a projektből az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési részek és
- a projekt saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
A K+F minősítés eldöntésére általánosságban használt Frascati kézikönyvre való hivatkozás a magyar adótörvényekben 2012. január 1-jével megszűnt, azonban a Hivatal ígéretet tett egy – a minősítés szempontrendszerét rögzítő – módszertani útmutató kiadására.
Pályázatok
Szigorúbb határidők a pályázók elektronikus tájékoztatásában:
A 4/2011. (I. 28) Korm. rendelet 2012. március 31-től hatályossá váló módosítása szigorítja a pályázók elektronikus úton történő értesítések kézhezvételének kézbesítési. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. A kormányrendelet 120. § (2) szerint "amennyiben az adott pályázattal/szerződéssel kapcsolatban a Pályázati e-ügyintézés (EMIR) felületen érkezett üzenetek átvételének visszaigazolása a küldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni". Ennek értelmében az EMIR felületen keresztül érkezett üzenetek átvételére 7 nap áll a pályázók rendelkezésre, ellenkező esetben beáll a kézbesítési vélelem. A fentiek miatt fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék az EMIR felületet, egyes esetekben ugyanis a határidők be nem tartása akár szerződéses kötelezettség megszegését is jelentheti.
Állami (pályázati) támogatások ösztönző hatásának bizonyításának kötelezettsége nagyvállalatok számára
A közelmúltban az Európai Bizottság több tagállam - köztük Magyarország - esetében is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 800/2008/EK Rendelete (Általános csoportmentességi rendelet) 8. cikkének (3) bekezdése alapján a jövőben kiemelten vizsgálhatja, hogy az EU társfinanszírozott (GOP, KMOP, stb.) vagy hazai (pl. képzési támogatás) forrásból nagyvállalatok által kapott állami támogatásnak van-e a támogatási projekt megvalósulására ún. ösztönző hatása. Ez annak vizsgálatát jelenti, hogy a támogatás segítségével lényegesen növekszik-e a projekt mérete, kiszélesedik-e a tevékenység köre, növekszik-e a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul-e a projekt végrehajtási üteme vagy - regionális beruházási támogatás esetében - a projekt a támogatás hiányában is megvalósulna-e az érintett régióban.
A beruházási jellegű (kapacitásbővítési) projektek mellett K+F vagy a képzési projektek esetében is - ide nem értve a de minimis támogatással megvalósuló projekteket - számítani lehet arra, hogy a kedvezményezettek (projekt gazdák) az ösztönző hatás alátámasztására irányuló megkeresést kapnak a Közreműködő Szervezettől vagy a Támogatótól, illetve a közelmúltban megjelent pályázati kiírásoknál ezen kötelezettség már a pályázati felhívásban is megjelenik. Az ösztönző hatás meglétét nem csak a még támogatási döntéssel nem rendelkező, hanem a már támogatási szerződéssel rendelkező projekteknél is vizsgálhatják.
Az ösztönző hatás alátámasztása során olyan dokumentációt kell előkészíteni, mely igazolja, hogy állami támogatás nélkül a támogatott projekt nem ugyanolyan méretben, tevékenységi körrel, kisebb költségvetéssel, vagy lényegesen lassabban valósult volna meg, vagy nem valósult volna meg egyáltalán, és az elemzést a támogatásra vonatkozó igény benyújtása előtt kell elvégezni. Az ösztönző hatásra vonatkozó összefoglalót szükség esetén (pl. egy helyszíni ellenőrzés során) belső, vállalati dokumentumokkal is alá kell támasztani. Kizárólag ún. átlátható vállalkozások jogosultak költségvetési (pl. állami, EU társfinanszírozott pályázati) támogatásra 2012. január 1-je óta.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 50 §.-a értelmében 2012. január 1-től költségvetési támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatási igény benyújtója - jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek minősülő igénylő esetén - átlátható szervezetnek minősül, azaz megfelel az alábbi jogszabályi feltételeknek:
- tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető,
- az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
- nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és
- az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a fenti pontok szerinti feltételek fennállnak.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban kiadott állásfoglalása alapján a 2012. január 1-je után megjelentetett pályázati kiírások esetében kötelezően alkalmazni kell az átlátható szervezetre vonatkozó fenti szabályokat, még akkor is, ha az adott pályázatra vonatkozó felhívásban vagy útmutatóban, illetve a támogatási szerződésben sem szerepelnek az átlátható szervezetre vonatkozó feltételek vagy a fenti, jogszabályi hivatkozás. Az állásfoglalás megerősíti továbbá, hogy a 2012. január 1-jét megelőzően megkötött és hatályba lépett támogatási szerződések tekintetében nem alkalmazhatóak az Áht. 50. §-ában foglalt feltételek.
Üzleti folyamatok optimalizálása, informatikai-, vállalatirányítási rendszerek bevezetése
Az elmúlt évtizedek egyik általános érvényű jelensége, hogy a szervezetek működéséhez egyre több, gyorsan hozzáférhető információra van szükség. Az intézkedések jelentős információigénye, az egyre bővülő információ feldolgozás, valamint az adatok közötti összefüggések kiértékelése elengedhetetlenné teszik a legújabb üzletvezetési, rendszerelemzési módszerek, technológiai vívmányok ismeretét és alkalmazását. A hatékony vállalati piacszerzés nélkülözhetetlen eszköze az integrált kommunikációs, IT és vállalatirányítási rendszerek alkalmazása és folyamatos fejlesztése.
A Magyar Fejlesztési Intézet módszertanok kidolgozásával és tesztelésével lehetőséget nyújt a kijelölt vállalati tevékenység felmérésére, a tényleges és az optimális állapot között mutatkozó eltérések modern technológiák és eszközökkel történő kiküszöbölésére, amit követően támogathatóvá válik a rendszerek bevezetése, fejlesztése és optimalizálása.
- A vállalati ügyviteli rendszerek bevezetésének, fejlesztésének előkészítése.
- Integrált rendszerek bevezetése.
- Folyamatok illesztése az üzleti-informatikai stratégiához.
- Az üzleti mérő- és értékelő rendszer módszertanának kidolgozása.
- Működő vállalati ügyviteli rendszerek optimalizálása.
- Folyamatelemzési, optimalizálási és ábrázolási technikák alkalmazása.
- A vállalati adminisztrációs tevékenységek automatizálási lehetőségeinek felkutatása.
Pénzügyi, banki tevékenységek fejlesztése
A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások számára az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívása az akvizíciós tevékenység felerősítése. A finanszírozási piacon megjelenő újabb szereplők (pl.: finanszírozási rt.-k, ingatlanforgalmazással foglalkozó közvetítők, Magyarországon csak fiókteleppel rendelkező külföldi bankok) fokozzák a versenyt, egyre nehézkesebbé teszik a további növekedést. Az ügyfélszerzést hatékonyságának továbbfejlesztéséhez mindenképpen szükséges egy modern, a stratégiai céloknak megfelelő akvizíció megvalósítása.
A Magyar Fejlesztési Intézet a pénzügyi intézmény növekedési stratégiájával összhangban átfogó és komplex megoldást nyújthat egyedi értékesítési hálózat és termék- és szolgáltatásstruktúra létrehozásában.
- Akvizíciós feladatok felülvizsgálata.
- Belső banki folyamatok továbbfejlesztése, vertikális kiterjesztése.
- Átfogó, kooperációs hálózati modell kialakítása.
- Egyszerű és átlátható folyamatok megalkotása.
- Informatikai feltételek felülvizsgálata, fejlesztése.
Logisztikai folyamatok optimalizálása
A vállalatok működésük során több esetben kerülnek olyan szituációba, amikor kulcsfontosságú stratégiai döntéseket kell meghozni a vállalati logisztikai rendszerek és folyamatok jövőbeli működtetésének kérdéseiben. A vállalatok hatékony és logisztikai szempontból optimális működéséhez elengedhetetlen, hogy alapfolyamatok optimálisan legyenek kialakítva.
Az Magyar Fejlesztési Intézet korszerű módszereivel hatékony megoldásokat tud nyújtani a logisztikai rendszerek és folyamatok kialakításában, tervezésében és fejlesztésében.
- Aktuális folyamatok feltérképezése, tanulmányozása.
- Teljesítmények mérési, elemzési metodikájának kidolgozása.
- Logisztikai modellek kidolgozása.
Tevékenység és termékfejlesztés az agráriumban
Magyarországot természeti adottságai és termesztési hagyományai intenzív mezőgazdasági termelésre teszik alkalmassá, így ez az ágazat sokoldalú szerepet tölt be a nemzetgazdaságban. Az új eljárások kifejlesztése, az erőforrások hatékonyabb kihasználása, környezetkímélő technológiák alkalmazása, komplex termék- és szolgáltatáscsomag kifejlesztése az árukínálat növelését teszik lehetővé.
A Magyar Fejlesztési Intézet mezőgazdasági tevékenységeket, termékeket és azok felhasználását kutató és fejlesztő szolgáltatásainak célja a minőségi termelés középpontba állítása. A gyakorlatban is alkalmazható kutatások és konkrét tevékenységeket megvalósító projektek lehetőséget adnak a mezőgazdasági termeléssel és termékfeldolgozással foglakozó vállalatok részére versenyképességük növeléséhez.
- Termék-specifikus fejlesztési programok kialakítása.
- Korszerű termelés és áruvá készítés feltételrendszerének kidolgozása.
- Célirányos ágazat-specifikus termékmarketing kialakítása.
- Minőségvizsgálati, minőségbiztosítási és márkázási feladatok megvalósítása.
- Technikai- és technológiai fejlesztés.
- Oktatás, kutatás és szaktanácsadás.
Környezetvédelem
Az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul tevékenységek mind a gazdálkodó szervezetek, mind a civil kezdeményezések középpontjában áll. A környezetvédelmi kutatások gyakorlati kérdések tudományos igényű vizsgálatát jelentik a környezetgazdálkodás szinte minden területére kiterjedően.
A Magyar Fejlesztési Intézet környezetvédelmi projektjeinek célkitűzése, hogy – a vállalatok gazdasági célkitűzéseivel összhangban – a szervezet tevékenységéből eredő károsanyag-kibocsátást minimalizálja, valamint, hogy a folyamatokat a lehető legteljesebben integrálja a természeti környezetbe.
- Környezeti kockázatelemzések készítése,
- Alternatív energiaforrások vizsgálata,
- Hulladék kezelés,
- Nehezen kezelhető hulladékok hasznosítása,
- Környezetvédelmi hatósági megállapodások előkészítése,
- Megtakarítások meghatározása,
- Szakértő segítségnyújtás, tanácsadás,
- Audit-módszertan kidolgozása, alkalmazása,
- Energetikai beruházások műszaki, gazdasági és környezeti szempontú megvalósíthatósági elemzése,
- Komplex, megújuló energetikai szempontú tájpotenciál-értékelés.
Amennyiben további információt, referenciát kér cégünk tevékenységeiről, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot.
Telefon:06-20-377-19-80
E-mail: info@mfiorg.hu